Jelentkezni kell az illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál (TEGYESZ) az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása miatt.
Készítenek környezettanulmányt, pszichológiai vizsgálatot, bekérnek 1-1 jövedelemigazolást, háziorvostól 1-1 orvosi igazolást.
2003 óta kötelező egy 21 órás - örökbefogadásra felkészítő - tanfolyam elvégzése. A tanfolyamokat az illetékes TEGYESZ - ek szervezik.
Az Ágacska Alapítvány is rendelkezik tanfolyam-szervezési jogosultsággal. Telefon: 06 30 951 79 89
www.agacska.hu
Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás megindítása
A személyes kapcsolatfelvételt követően az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. A kérelmet a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének vagy gyámjának lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatalnál kell benyújtani, ezzel megindul az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás .
Az örökbe fogadni szándékozó személynek a kérelméhez csatolnia kell:
-születési és házassági anyakönyvi kivonatát;
-a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást ;
-a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt és a háziorvosi igazolást az egészségi állapotról;
-rokon általi örökbefogadás esetén az örökbefogadni szándékozó személynek a rokoni kapcsolat fennállására vonatkozó nyilatkozatát, az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot, az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt és a háziorvosi igazolást, amennyiben az örökbefogadandó gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről nem kellett rendelkezni;
-a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább 1 éve saját háztartásában nevelő örökbefogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai szakvéleményt, valamint háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról. .
Az örökbefogadással kapcsolatos meghallgatás
Miután a gyámhivatal beszerezte a döntéshez szükséges iratokat, köteles meghallgatni a következő személyeket is :
-az örökbe fogadni szándékozó személyt;
-a tizennegyedik életévét betöltött, illetőleg a tizennégy éves kora előtt is ítélőképessége birtokában lévő, örökbe fogadandó gyermeket;
-a gyermek szülőjét, kivéve,
ca) ha a szülő felügyeleti jogát jogerősen megszüntették, vagy
cb) a gyermeket a gyámhivatal jogerősen örökbe fogadhatónak nyilvánította, avagy
cc) a szülő úgy adott az örökbe fogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbe fogadókat nem kívánja ismerni ;
-a törvényes képviselőt, illetve a gyermeket képviselő eseti gondnokot (a hivatásos gyám, a gyermekotthon vezetője, a nevelőszülő vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat eseti gondnoka nyilatkozatukat írásban is előterjeszthetik),
-a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élő házastársát.
Nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket és a vérszerinti szülőt együttesen - tárgyalás keretében - az örökbefogadási eljárást lefolytató gyámhivatal köteles meghallgatni .
Az örökbefogadó kötelezettségei a meghallgatás során
Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell, hogy az örökbefogadás jogi következményeit ismeri, az örökbefogadásnak személyében rejlő akadálya nincs, és kérnie kell, hogy a hatóság bízza a nevelésére a gyermeket. Ehhez kapcsolódóan ismertetik a vérszerinti szülőnek azt a nyilatkozatát, amelyben beleegyezik a gyermek kötelező gondozásba vételéhez, vagy azt a hozzájárulását, amely alapján az örökbefogadó a gyermeket már legalább egy éve saját otthonában neveli.
Az örökbe fogadni szándékozó személynek nyilatkoznia kell továbbá arról, hogy:
-az engedély megadása esetén kéri-e vérszerinti szülőként történő anyakönyvezését,
-a gyermek az örökbefogadás után milyen nevet viseljen, és mi legyen a származási helye,
-amennyiben egyedülálló az örökbefogadó - mik legyenek a képzelt másik szülő adatai .
A nyílt és titkos örökbefogadás közötti különbségek
Nyílt az örökbefogadás akkor, ha a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő ismerik egymás adatait, és így a vérszerinti szülő tudja, hogy gyermeke az örökbefogadást követően hova került. Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülőt még az örökbefogadásról sem értesítik, és az örökbefogadásról hozott határozatot fellebbezéssel vagy egyéb módon sem támadhatja meg.
Titkosan zajlik az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő úgy ad az örökbefogadáshoz beleegyező nyilatkozatot - akár már a gyermek születése előtt -, hogy az örökbe fogadni kívánók adatait nem akarja megismerni;
a szülő a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
az átmeneti nevelt gyermeket a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította;
a szülő - a személyazonosságának feltárása nélkül - egy egészségügyi intézményben lévő inkubátorban hagyta a gyermekét, és hat héten belül nem is jelentkezett érte .
Kötelező gondozásba adás
Az első találkozást követő harminc napon belül kell döntenie a szakszolgálatnak arról, hogy javasolja-e a gyámhivatalnak azt, hogy a gyermeket adják a kérelmező gondozásába. Ezt a véleményt az örökbe fogadni szándékozó kérelmére - a gyámhivatal által bekért igazolásokkal és szakvéleményekkel, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel együtt - a szakszolgálat megküldi a gyámhivatal részére.
A gyámhivatal a beszerzett iratok, illetve az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek szülőjének - gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata és az eseti gondnok - kérelme alapján 15 napon belül dönt a kötelező gondozásba történő kihelyezésről.
A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, illetve gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek esetén a gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek családba történő beilleszkedéséről. Amennyiben az örökbefogadási eljárás során olyan új körülmény, tény merül fel, amely kétségessé teszi a korábbi alkalmasságot megalapozó szakvéleményben foglaltakat, a gyámhivatal intézkedik az alkalmasság felülvizsgálata iránt.
Nem kell a kötelező gondozásba történő kihelyezésről határozatban rendelkezni, ha
-az örökbefogadó és a vér szerinti szülő házastársak, vagy
-az örökbefogadó és a vér szerinti szülő meghallgatása során arról nyilatkozik, hogy a gyermeket a vér szerinti szülő hozzájárulásával már legalább egy éve saját háztartásában gondozza, vagy
-a nevelésbe vett gyermeket a nevelőszülője (és házastársa) fogadja örökbe, és a gyermek megfelelő neveléséről, gondozásáról legalább egy éve saját háztartásában gondoskodik, és ennek tényét a nevelőszülői hálózat működtetője igazolta
-hat hetesnél fiatalabb, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket az örökbefogadó legalább egy hónapja saját háztartásában gondozza .
A kötelező gondozásba vett gyermek és a leendő szülő kapcsolatának alakulását, a családba történő beilleszkedését a szakszolgálat figyelemmel kíséri, majd a tapasztalatait, valamint az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhatóságnak .
A gyámhivatal határozata és a jogorvoslati lehetőségek
A gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt (kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az 1 hónapot meghaladja, ebben az esetben a gondozási idő lejártát követő 30 napon belül kell a döntést meghozni) .
A gyermek örökbefogadását engedélyező határozat (és ezzel az örökbefogadás) a jogerőre emelkedés napjától válik hatályossá, azaz az örökbefogadás joghatásai ettől a naptól érvényesíthetőek. Ez alól kivétel az az eset, amikor az örökbe fogadni szándékozó személy az eljárás ideje alatt meghal: ha ugyanis a hatóság utóbb engedélyezi az örökbefogadást, akkor annak joghatásai a kérelmező halálának időpontjában beállnak .
A gyámhivatal első fokú, engedélyező határozata akkor tekinthető jogerősnek és végrehajthatónak, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, vagy a fellebbezésről lemondtak, illetve a fellebbezés kizárt . Fellebbezést az engedélyező vagy elutasító gyámhivatali határozat ellen a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni annál a gyámhivatalnál, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezés akár új tényeket vagy bizonyítékokat is tartalmazhat . A fellebbezésről a megyei szociális és gyámhivatal dönt . Ezt követően az örökbe fogadni szándékozó személy vagy a vér szerinti szülő már csak a másodfokú határozat - jogszabálysértésre alapított - bírósági felülvizsgálatát kérheti .
1952. évi IV. törvény;1997. évi XXXI. törvény;149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet;15/1998. (IV. 30.) NM rendelet;2004. évi CXL. törvény; 2006. január 31., kedd